Megtanítottad, hogy tartsam vissza a nevetést, amikor elszabadult lisztszemek sokasága robog végig a bőrömön. Persze, mindez technikai kérdés csupán, mert amikor a szerteszét szálló, fehér porfelhőből először kiolvastam a nevetőráncaidat, biztos voltam benne, valami belőlünk már eszméletlenül…